A tavalyi tragikus napon Dávidka az édesanyjával, annak barátnőjével és bátyjával, Lacikával volt, élvezték a nyár végét. Senki nem sejtette, hogy azok lesznek az utolsó pillanatok, amikor még így együtt lehetnek. A járdán várakoztak, amikor Dávidka a piros jelzés ellenére kiszaladt a zebrára, ahol egy szabályosan közlekedő autós elütötte.
A tragédia helyszínén plüssfigurákkal emlékeznek az elhunyt kisfiúra
Csilla zokogva omlott össze az úton, s hiába könyörgött a kiérkező mentősöknek, hogy mentsék meg gyermeke életét. Több órán át próbálták újraéleszteni a pici fiút, mindent megtettek, ám mindhiába. Azóta is képtelenség felfogni, a kis angyalka az égbe költözött közülük.
– Egy ilyen tragédiát sosem lehet feldolgozni. Nincs nap, hogy ne jutna Junior eszébe a fia, hogy mit mondana most Dávidka, mennyire szeretné magához ölelni – kezdte lapunknak a család egy barátja.
– Minden nap nehéz, az ünnepek, az évfordulók pedig különösen megterhelőek, ez most pláne így van. Sosem múlik el ez a fájdalom, nem múlik el nyom nélkül ez a trauma, de Junior is tudja, erősnek kell maradni, s a jövőbe tekint. Fia, Lacika most kezdi az első osztályt, az évnyitóra készülnek, milyen a sors, pont a tragédia évfordulóján lesz. Nehéz időszak ez, de ha lehet így mondani, könnyebbség a sötét, fájó pillanatokban, hogy van mibe kapaszkodni. Pár hét múlva megszületik Junior és Kinga kislánya, Lili, ráadásul nemsokára beköltöznek az új otthonukba is. Ez az ő terápiájuk, szeretnének új életet kezdeni, ám a szívükben mindig ott lesz az űr, amelyet Dávidka hiánya hagyott – magyarázta a barát.
A Blikk.hu megkereste a zenészt is, ám megértésüket kérve nem kívánt nyilatkozni. Korábban azonban megosztotta fájdalmát.
A megrendült szülők, L.L. Junior és Csilla tavaly temették el kisebbik gyermeküket /Fotó: RAS-archívum
– Minden éjszaka Dávidkával álmodom. Feldolgozhatatlan, ami történt, hiszen egy szülőnek nincs nagyobb fájdalom, mint elveszíteni a gyermekét. Próbálok erős lenni, de hazudnék, ha azt mondanám, az vagyok. A gyász fázisait járom be, most a tagadás és a depresszió van soron. Észreveszem magamon, hogy sokszor dadogva beszélek, ezt is a történtek miatti zaklatottságnak tudom be – nyilatkozta a tragédia utáni hónapokban lapunknak Junior.
Bár Dávidkát már senki nem adhatja vissza szüleinek, sosem ölelhetik újra magukhoz, a rendőrség továbbra is nyomoz az ügyben, hogy kiderüljön, ki felelős a gyermek haláláért. A hatóság két főt gyanúsít gondatlanságból elkövetett emberöléssel, a gyermek édesanyját és az ő barátnőjét. A kihallgatásuk megtörtént, ám vádemelés eddig nem történt.
Felszakadnak a lelki sebek
A szakértő szerint az évforduló felszakíthatja a sebeket, még akkor is, ha a tragédiát feldolgozták a gyászolók.
– Az első év különösen szenzitív a hozzátartozók számára, ráadásul az évforduló, az ünnepek, a születésnapok különösen terhelt időszaknak számítanak. Hiszen ilyenkor elkerülhetetlenek az emlékek, amelyeknél megjelenik egyfajta kényszerítőerő is, hogy újraélje őket a gyászoló – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus. – Fontos különbséget tenni aközött, hogy a tragédiát feldolgozta vagy elnyomta-e a gyászoló, ugyanis ha az előbbi történt, akkor az évfordulón a szomorúság és a fájdalom bár megjelenik, nem bénítja le az embert.
További bulvárhírekért látogassa meg a Blikk.hu-t!
